Kétszáz éve történt, hogy Hevesen egy maroknyi közösség összefogott, hogy gyermekeiket taníttathassák. Nem volt még törvény a tankötelezettségről, sőt nem volt még önálló egyházközségük sem, de 10-15 református család elhatározta, hogy saját költségükön tanítót fogadnak, iskolát építenek.…

Hevest a török kor óta a dinnye hazájaként emlegetik a források, ahol a könnyen felmelegedő talaj és a kedvező éghajlat miatt a térség legkoraibb dinnyéje terem. Az erdőirtásokon bőséggel termett a „hevesi vérbélű”, mely a 19. században önálló fajtának számított. A 20. századra nemcsak az…

Ma alig ismerünk néhány dinnyefajtát név szerint. Nehéz elképzelni, hogy kb. 150 évvel ezelőtt több mint 270 sárgadinnyefélét különböztettek meg a Dinnyész-egylet elszánt kísérletezői. A dinnyék között származásukat tekintve voltak keleti-perzsa, francia, portugál eredetűek, nagyságukat tekintve…

Századokkal ezelőtt a dinnye nemcsak csemegének, hanem sokszor életszükségletnek számított. A rekkenő hőségben a pusztai ember szívesebben fogyasztotta, mint az alföldi kutak poshadt vizét. Tisztában voltak gyógyhatásaival is. Veszelszki Antal orvos-botanikus 1798-ban kiadott „füves könyvében”…