Gy. Gömöri Ilona kutatói blogja

Hevesi Históriák

Hevesi Históriák

Ideológiák és abroncsnyomok

Egy hevesi emlékoszlop viszontagságai 1896-1996

2019. február 02. - Gömöri Ilona

Nincs még egy olyan történelmi emléke városunknak, melynek a különböző politikai rendszerek értékítélete miatt olyan hányatott élete lett volna, mint a millenniumi emlékoszlopnak.
Heves legrégebbi emlékoszlopa 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre készült. Jelenleg a város főterén, áll, de kevesen tudják, hogy nem volt ez mindig így. Száz év alatt háromszor költöztették új helyre. A változó politikai rendszerek újabb és újabb funkcióval és szimbólumokkal látták el: babérkoszorúval, trianoni emlékszöveggel, turulmadárral, városcímerrel.
Szimbolikus erejű az a vasabroncs-nyom, mely az oszlop felső részét fogja körül. Bár csak a nyom látszik, de tudnunk kell, miért van ott! Az emlékoszlopot a katolikus kegyesség őrizte meg a szocializmus évtizedei alatt!

Története az Osztrák-Magyar Monarchiában kezdődik, funkciója a Horthy-korszak keresztény-nemzeti korszakában kibővül, túléli a szocialista rendszer évtizedeit, végül a rendszerváltás után, a millecentenárium évében kapja vissza eredeti és méltó helyét.

Sorsának állomásait levéltári írásos dokumentumok, korabeli újságcikkek, archív fotók és személyes visszaemlékezések alapján tárom fel.  Az idézeteket betűhíven közlöm.

 1896 - a Millennium éve – a dicső kezdet!

1_2.jpgElső, eredeti helyén a Községháza előtt (Borovszky Samu: Heves vármegye története 1909. Heves.)

1896-ban Heves község képviselő-testülete „Millenáris bizottságot” alakított, melynek célja az ünnepi programok megszervezése volt. A képviselőtestület jegyzőkönyve így vall erről:

Nemcsik Kálmán községi képviselő Úr szépen megokolt indítványában előterjeszti, hogy a közelgő „Millennium” alkalmából városunk már nevének jelentősége és lakosságának tőzs gyökeres magyarságánál fogva – nem maradhat hátra az ünneplők sorából… e tárgyban azt véleményezi, hogy „Millenáris bizottság” czime alatt egy küldöttség alakítatnék, melynek czélja lenne az ünnepségek programmszerű összeállítása és javaslattétel arra nézve, hogy a város közönsége mi módon örökíthetné meg Hazánk ezeréves évfordulóját.- Az indítvány egyhangú helyesléssel tudomásul vétetvén, ill utólag elfogadtatván, a „Millenáris bizottság”-ba Nemcsik Kálmán, Máder Miksa, Braun Gábor, Remenyik József és Molnár György kzs. képviselő, továbbá Orosz József és Besenyei István v. tanácsnok és végül Bódy János v. bíró és Maczky Emil h. főjegyző Urakat kijelöli, s felkéri a közgyűlés a bizottságot, hogy a tervezett irányban javaslatot kidolgozza – az a legközelebbi közgyűlés elé – érdemleges határozathozatal végett terjeszteni méltóztassék.”

Nemcsik Kálmán, mint a bizottság elnöke javasolta: „Az évforduló maradandó becsű alkotással megörökítessék, valamint alkalomszerű népünnep rendezése által.”

Ekkor, 1896-ban a korabeli képeslapok és fotók tanúsága szerint az emlékoszlopot a Községháza előtti téren állították fel, megközelítően a mai első világháborús emlékmű helyén. Megjegyzendő, hogy az épület főhomlokzata abban az időben nem a mai, oszlopos oldal volt, hanem a másik.
Az emlékoszlopot farácsozattal kerítették körül védelem céljából, ami érthető, tudva, hogy a térnél több út torkollott egymásba, sőt a község állatait is itt hajtották a legelőre.
Az emlékmű két jól elkülöníthető részből áll, melyeknek más-más a története. Csupán oszloprészének van százéves múltja. Előlapjának felirata:

 A MILLENNIUM EMLÉKÉRE
HEVES  MEZŐVÁROS
KÖZÖNSÉGE
1896


Az emlékoszlop az 1920-as évekig állt eredeti helyén.  Elmozdításának feltehető oka az első világháborús emlékmű létesítése 1924-ben. Az emlékoszlop a tér előrészébe került, megközelítően oda, ahol ma is áll. Mellette gyakran tartottak tábori miséket, ünnepségeket, egyesületi rendezvényeket.
1931-ben Szent Imre herceg halálának 900 éves évfordulója alkalmából a teret Szent Imre térnek nevezték el.

 

 1933-tól – a revíziós eszme szolgálatában

1933-ban az emlékmű új funkcióval, jelentéstartalommal bővült: a revíziós országzászló árbocának tartóoszlopa lett. Ekkor vésték oldallapjára a tiltakozást kifejező   „Trianon 1920. június 4. Nem! Nem! Soha!” - feliratot, mely ma is olvasható. Ezekben az években – a trianoni országcsonkítás után – az ország sok településén helyeztek el országzászlót, ill. ahogy a helyiek nevezték, revíziós zászlót. Hevesen 1933. máj. 21-én a Levente-egyesület   tartotta az avatóünnepet, amely az országban a 42. ilyen esemény volt. A Heves és Vidéke c. újság így közölte a hírt: 

 „ A 42. zászló röppent magasba Heves községben, hogy hirdesse a magyarság törhetetlen akaratát, mellyel a revízió megvalósításának útján halad. Szinte szimbolikus jelentőséget mutat ez a zászló, melynek árboca a milleniumot hirdető régi emlékoszlopból tör felfelé, mint valami ég felé mutató hatalmas újj, melyen a gyögyörűen kihímzett selymes zászló egy  új ezerév reménységét pattogja a tavaszi szélben.”

2.jpgMásodik helyén, a Szent Imre-tér előrészében.  (Heves - képeslapsorozat 1930-as évek)

 img_2575.jpgFotó: Gy. Gömöri Ilona 2015.

1936-37-től – a katolikus kegyesség  /vallási buzgóság/ része

Az 1930-as évek közepén rendezték a község közepén lévő Szent Imre teret. Ez ismét változást hozott az emlékoszlop sorsában. Valójában megszüntették, kivették belőle az országzászlót és árbocát. Erre azért volt szükség, mert az országzászló elhelyezésére új építményt emeltek a Brieger vendéglő előtti útkereszteződésben. (Ez a revíziós emlékmű megsemmisült, létezését archív fotók őrzik.)
A millenniumi – trianoni emlékoszlop az ekkoriban benépesülő „házhelyre”, az Újtelepre került, a mai Alkotmány és József Attila utcák kereszteződése mellé helyezték el. Új funkciójában egy feszület tartóoszlopa lett. Éleit betonszegéllyel, tetejét vasabronccsal erősítették meg, hogy elbírja a megnövekedett terhelést. A feszületre fém öntvény corpus került. Egyik üres oldalára pedig egy tábla került, melynek felirata: „ÍGY   SZERETTE   ISTEN   A   VILÁGOT.”

3.jpgHarmadik helyén, az Újtelepen. Fotó: Gy. Gömöri Ilona 1994.

A keresztállítást Cziglédy László, az újtelepi iskola tanítója kezdeményezte, ő vállalta költségeit is. A környék lakosai hamar magukénak érezték, évtizedeken át gondozták.

A következő 45 év során – a szocializmus évtizedeiben – ez az állapot és funkció védelmet jelentett az emlékoszlop számára. Jelképesnek is tekinthető, hogy bár vasabroncs és betonoszlop közé szorítva, eredeti rendeltetését elfedve, mégis fennmaradt, átmentve valaha volt funkcióit a rendszerváltást követő időszakra. A gúzs nemcsak fogságot, de védelmet is jelentett számára.

1996 a Millecentenárium éve -
a nemzeti és a helyi hagyományok hirdetője

1996-ban az önkormányzat képviselőtestülete elhatározta, hogy a millecentenáriumi megemlékezés részeként az emlékoszlopot restaurálás után, új műalkotással kiegészítve visszaállítják a Hősi ligetbe, arra a helyre, ahol az 1920-as évektől állott.
Miként folyt ez a munka? Az előkészítés Kő Pál és Szőnyi Endre szobrászművészek szaktanácsai, javaslatai alapján indult meg. Az emlékoszlop és a feszület elmozdítása egybeesett az újtelepi templom építésének befejezésével, így azzal összhangban valósulhatott meg. Ez az egybeesés még inkább lehetővé tette elköltöztetését, melynek költségeit a város fedezte.

Először az oszlop és a feszület szétválasztása történt meg. Az öntvény corpust Szőnyi Endre szobrászművész restaurálta, korrodáltsága miatt felületkezelést, ill. utólagos festést végzett. Ezután egy tölgyfa keresztre került, amit az új templom előtt helyeztek el. Az oszloprészt restaurálás céljából a régi börtön udvarára szállították. A felújító munka során a sarkokról a cementszegélyeket is eltávolították.  Szőnyi Endre újraszínezte az eredeti feliratokat és az évszámot átfogó koszorút. Ezután helyezte az oszlop tetejére az ugyancsak általa készített új műalkotást, a turulmadarat. A megformált turul sólymot ábrázol, leengedett szárnyakkal, ülő állapotban. A megújított emlékoszlopot 1996. augusztus 20-án avatták fel.

Napjainkban az emlékmű közel eredeti helyére és eredeti funkciójába visszaállítva kifejezi a magyarság ősi múltjának, egyben a helyi hagyományok tiszteletét és megbecsülését. Minden év június 4-én a helyi megemlékező ünnepségek helyszíne. Fontos állomása városismertető sétáknak, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak

4.jpgVisszaállítva eredeti helyére, Heves központi terére. Fotó. Gy.Gömöri Ilona 2008.


trianoni_2008_015.jpgKoszorúk elhelyezése hátul, az emlékoszlop "Trianoni" részén. Fotó: Gy. Gömöri Ilona 2008. 

dscn0259.JPGVárosismertető múzeumi foglalkozás 2017- ben.

 

A történeti leírást a Heves Megyei Levéltár forrásain és a Heves és Vidéke folyóirat újságcikkein kívül Kegyes S. Árpád (Műszaki Iroda vezetője Heves Polgármesteri Hivatal 1996.) és Szedlák György (Műszaki Iroda előadója Heves Polgármesteri Hivatal 1996) közlései alapján készítettem.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hevesihistoriak.blog.hu/api/trackback/id/tr514604316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása