Gy. Gömöri Ilona kutatói blogja

Hevesi Históriák

Hevesi Históriák

A Kukla-közben lakom…

A hevesi Bethlen Gábor utca múltjából

2023. március 29. - Gömöri Ilona

A városközpont egy szép kis utcájában lakom, mely a régi “Sakkmúzeum” épületénél, a Hunyadi utca 2. számnál kezdődik, majd egy éles kanyar után a Deák Ferenc – Gyöngyösi utcák elágazásához vezet. A neve Bethlen Gábor utca, de a hagyományos helyi szóhasználatban még ma is gyakran Kukla-köznek mondják.
Nem gondolnánk, hogy a jelentéktelennek látszó “köz”-nek valaha jelentős funkciója volt, mely meghatározta az utca vonalának kialakítását.
01.jpg
A Bethlen Gábor utca kanyarulata. Fotó: Gy. Gömöri Ilona 2023. március 


Mi szerepe lehetett a kanyarulatnak?  
Ha áttekintjük Heves településszerkezetét, meg is kapjuk a választ.
Ehhez a régi térképekhez kell fordulnunk. Az első részletes, utcavonalakat is tartalmazó térkép II. József korában, 1783-ban készült.
02_1783.png
Az 1783-ban készült térkép részlete.  Nyíl mutatja a négyzetes tömböt. Forrás: Arcanum adatbázis 

Ezen egyértelműen beazonosítható a mai Bethlen Gábor utca vonala. Az is nyomon követhető, hogy az utca egy nagyjából négyzetes tömböt határol két oldalról. Feltehetően korábban ez a terület egységes birtoktömbként létezett, melyet védelmül körülhatároltak. Így elkülönítették a szomszédos alacsony fekvésű, vízjárta Csalandrától (Ma Mátyás király utcák, Bartók Béla utcák). Ugyanis a Csalandra vizenyős területe esőzések idején járhatatlanná vált, zegzugaiban “betyárok” is tanyázhattak. Még a 20. században is sokszor elakadtak az itt közlekedő szekerek. Az 1783-as térkép valamelyest a házakról is informál, megjelenítve elhelyezkedésüket, méretükkel lakóik társadalmi helyzetét sejtetve. Kis jobbágyházak láthatók a tömb területén, melyek az utca vonalához igazodnak.

Egy másik, hat évtizeddel később, 1842-ben készült térképen szintén pontosan kivehető az utca iránya. Itt már elnevezést is kapott, bár egyszerűen csak “köz”- ként jelölik meg a mellette lévő kisebb utcával (ma Jókai utca) együtt.03.JPGHeves Mezőváros belső telkeinek térképe, részlet. 1842. Forrás: Heves Megyei Levéltár U.158. Nyíllal jelölve az utca vonala

A száz évvel későbbi, 1940-es években készült térképrészleten tűnik fel először mai neve: Bethlen Gábor utca. Ez a térkép a házak pontos elhelyezkedését is feltünteti. Az utca mindkét oldala hagyományos, az utcára merőlegesen álló parasztházakkal épült be. Csupán két végének saroktelkein volt terjedelmesebb épület, az egyik Dr. Bóna István régészprofesszor szüleinek, nagyszüleinek háza (Hunyadi u. sarka), a másik a Királyi Adóhivatal épülete (Erzsébet tér sarka) 
04.jpg
Heves belterülete - részlet. 1940-es évek. Nyíllal jelölve az utca vonala. 

Az utca arculatában az 1980-as évek közepétől történt jelentős változás, amikor egyik oldalán megkezdték a társasházak építését. Ez három ütemben valósult meg. 1982-ben a belső, 1983-ben az utca vonalához igazodó, utoljára pedig még két különálló háztömb épült fel. Elhelyezkedésük méginkább hangsúlyossá tette a terület korábbi  tömbszerű, egységes funkcióját. Az 1980-as évek végére létrejött a barátságos, négyszintes épületekből álló "Bethlen Gábor úti lakótelep". A itt álló  társasházakban összesen 10 lépcsőház található lépcsőházanként 8 lakással, tehát összesen 80 lakás tartozik ide. 
Az utca mai arculata fokozatosan, az 1990-es évek elejére alakult ki, melyhez hozzátartoznak a belső részén ültetett fák, a hangulatos játszótér is.  

05.JPG
Épül a lakótelep. 1980-as évek.  Fotó: Acsán Zsolt. 

06_1990_ez_a_jo.jpgA Bethlen Gábor utca napjainkban

A továbbiakban nézzük, miért kaphatta a mindennapi beszédben a Kukla-köz nevet?
Kukla Ferencről nevezték el, akinek a háza és az üveges műhelye a sarokban, a kanyarulatnál állt és áll még napjainkban is. A foglalkozása miatt sokan felkeresték, és minden bizonnyal könnyebb lehetett azt mondani, hogy “megyek a Kukla-közbe”, mint a teljes utcanevet, melyhez nem kötődött semmi ismeret.

07_1.jpg
Kukla Ferenc egykori háza napjainkban (2016.) Fotó: Gy. Gömöri Ilona

Kukla Ferenc üveges és képkeretező mester Nagykőrösön született. A szakmát Budapesten, Kontur Alajos képkeretező műhelyében tanulta ki és sokáig ott is dolgozott. Hevesre a felesége révén került 1949-ben, 51 éves korában. Azért költöztek ide – felesége szülőhelyére – mert akkor Hevesen senki más nem űzte ezt a szakmát. Bethlen Gábor utcai műhelyében húsz évig, 1970-ig fogadta ügyfeleit, ekkor nyugdíjba vonult.
Talán ő sem gondolta, hogy nevét még évtizedekkel később is emlegetni fogják.

Köszönöm Keresztesi Istvánné munkámhoz nyújtott segítségét, szóbeli adatközlését. 

 

Gy. Gömöri Ilona
2023. március 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hevesihistoriak.blog.hu/api/trackback/id/tr3718083032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása