Pontosan száz éve áll egy kőkereszt Pusztacsászon, a 31-es főút mellett, egy régi ház előkertjében.
Felirata és alapítványi okirata szerint Tóth Illés „szegény viszonyok között élő földműves” a „Császi út mentén”, saját telkén állíttatta 1922-ben. Nem tudjuk, hogy létrehozásának lehetett-e közvetlen kiváltó oka. Családja szerint Tóth Illés mélyen vallásos ember volt, ezzel magyarázható a keresztállítás.
A kereszt felirata:
HIT REMÉNY SZERETET
VEZESSE A LELKEKET
ISTEN DICSŐSÉGÉRE
ÁLLÍTTATTA TÓTH ILLÉS ÉS NEJE SZILÁGYI ERZSÉBET
1922
Talapzata lépcsős kialakítású, törzsének feliratmezője kétoldalt oszlopos. A kereszt tövében Szűz Mária szobra áll.
Készítője a neves egri kőfaragó, Krizsán Ignác volt, aki 1000 koronáért vállalta a munkát. Nagyon hasonlít a szintén Krizsán mester által faragott Csikós-kereszthez (Makkos-dűlőben állt, mára elpusztult) és a Pélyi úti kereszthez.
Buczkó János az egri érseknek írott jelentése szerint Tóth Illés keresztje „a vallásos érzületnek s a jó ízlésnek mindenben megfelel.” Az állíttató a kereszt helyeként 9 négyszögöl földterületet íratott át az egyház javára.
A keresztek felállításának az egyház által megszabott rendje volt. Először a plébánosnak kellett bejelenteni a szándékot. Az állíttatónak biztosítania kellett a kereszt későbbi fenntartását, ezért keresztalapítványt, fundációt kellett tennie.
Az 1920-as években a keresztalapítványok egységes minta szerint, formanyomtatványon készültek. A plébános a „Szabályszerű jelentés” című űrlap nyolc kérdésének kitöltésével minden információt közölve kérte az érseki jóváhagyást és a kereszt felszentelésének engedélyezését. Az elvárt alapítványi összeg 400-500 korona volt, amit az Egri Ájtatos Alapítványi Hivatalhoz, később az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt.-hez kellett befizetni. Az állíttatók a pénzösszegen kívül 4-9 négyszögöl földterületet is felajánlottak, melyet telekkönyvileg az egyház javára írattak jelképes vételárért.
Az út menti keresztek múltjának kutatása során Hevesen összesen 24 kereszt létezését sikerült dokumentálnom 2000-ben. Ezek közül 11 megsemmisült az idők során.
Keresztet állító elődeink ha magánemberként cselekedtek is – mint Tóth Illés – a köz számára adtak valami nagyon fontosat. Nemcsak személyes bizonyságtételük volt a keresztállítás. Jelet és jó érzést adtak a keresztény ember számára. Hiszen ahol feszületeket lát a járókelő, az idegen, úgy érzi, megszentelt földön jár és jó emberek lakják a környéket.
Tisztelet érte Tóth Illésnek és minden keresztet állító elődünknek!
Bővebben:
Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok és falifülkék Hevesen és határában. Agria 36. Az Egri Múzeum Évkönyve, Eger, 2000. 347-383.
Szöveg: Gy. Gömöri Ilona
Fotók: 2000, 2022. Gy.G.I.
