A katolikus ember számára május a Szűzanya hónapja. A tavasz szépsége indította a Szűzanya tisztelőit imádságra, mivel a természet újjászületésével összhangban minden megújulás és szépség forrásának tekintették és tekintik őt.
A májushoz kötődő vallásos szokás századok óta jelen van Európában. A 16. században Néri Szent Fülöp örömmel buzdította a fiatalokat, hogy a májusi virágokból koszorút fonva, énekkel köszöntve fejezzék ki szeretetüket a Égi Édesanyjuk felé.
A májusi litániát - mint könyörgő imádságot - elsősorban a templomi közösségben végezték, de magánájtatossági gyakorlatként is elterjedt.
Hevesen a hagyomány szerint a májusi litániákra többnyire a templomban gyűlt össze a hívek serege. Azonban a nagy távolságok miatt erre nem mindig volt lehetőség. A külterületeken élők a saját vagy kisebb közösségük által kialakított, megszentelt térben tartották a májusi litániákat.
Alatka - Bernáthegy 63. Fotó: Gy. Gömöri Ilona 1999.
Az Alatka-Bernáthegyen lakó hívek a Bernáthegy 63. számú ház előtt létesített Mária-szobornál gyűjtek össze május minden napján, ott végezték a litániát előimádkozó vezetésével. A fülkében lévő Mária-szobrot a Gór család állította házuk elé. Felirata:
Máriát Dícsérni Hívek jöjjetek
Mert ő fogja kérni Fiát értetek
SZŰZANYA IRÁNTI TISZTELETBŐL
ÁLLÍTTATTÁK
A KÖRNYÉKBELI JÓ HÍVEK
1933
TERVEZTE
GÓR PÁL
A Szűzanya tiszteletére több kegyszobor is készült Hevesen, melyekhez egyéni ájtatossági formák kapcsolódtak.
Ilyen a Rákóczi u. 6. számú ház előkertjében álló Segítő Szűzanya szobor, melyet Mária-ünnepeken kivilágított tulajdonosa, Farkas Antal.
A Gyöngyösre vezető út mellett, a Halbik-útkereszteződés közelében két hálakápolna is állt egymással szemben Szűz Mária szobraival. Az egyiket a Dobóczi család, a másikat Vadasfalvy Gáborné létesítette Szűz Mária iránti tiszteletből.
A hagyomány részeként több példáját ismerjük annak, hogy a Mária-szobrokat lakóházak falifülkéibe helyezték, ezáltal családjukat és házukat Szűz Mária oltalmába ajánlv
A május litániák tartalmáról
A májusi litánia, vagyis a Szűz Mária-ájtatosság népénekekből, a loretói litániából és imádságból állt. Egyes részeit – az énekeket és az imádságot - a helyi szokások alakították ki.
A templomon kívüli, magánájtatossági alkalmak során szükség volt arra, hogy a résztvevők tudják a litánia sorrendjét, szövegét. Ennek megkönnyítésére imafüzetek készültek eleinte kézírással, majd nyomtatással.
Hevesen az 1900-as évek elején igen elterjedtnek számított a MÁJUSI HANGOK című füzet, melyet a jászladányi “szentember”, Orosz István többször is kiadott.
Orosz István füzete, mely 1923-ban jelent meg Jászberényben, Pesti Péter könyvnyomdájában.
A füzet első lapjain magyarázatot találunk a májusi ájtatosság lényegéről, mely szerint: Szűz Mária az első virág, a virágok virága, melynek illatától az egész világ megújul. Aki “a virágból részesülni szeretne”, könyörögjön Szűz Máriához.
A szerző a következőképp magyarázza meg a hagyomány kialakulásának kezdetét:
“Boldogságos szűz Máriának hív tisztelői! Tudjátok-e, mit jelent a május, miért van az ájtatosság édes anyánk szűz Mária tiszteletére? Úgy hiszem én, ti sokan nem tudjátok, én tehát Isten segítségével elmndom, drága szűz Anyánknak tiszteletére, néktek pedig üdvösségtekre.
Az örök mindenható Isten, ki mindenek felett uralkodik a maga dicsőségében, midőn sem ég, sem föld nem létezett, egy ékes, igen kedves és kellemes illatu virágszálat tartott az ő szent szemei előtt, kiben néki különös kedve volt. Gondolod-e szűz Máriának hű tisztelője, miféle virág lehetett az? Oh nem volt az egyéb, mint a boldogságos szűz Mária virágok virága. Ez a virág hozott egy ékes bimbót minden sérelem nélkül, oly bimbót melynek illatától az egész világ megújult. Ez a bimbó végre a magas keresztfára jutott, amelyen kinyillott és illatja az egész világra elhatott, s végre virágját nekünk hagyta örökös zálogul
Máriának hű tisztelője! Szeretnél-e te abból a szép virágból? Oh ha szeretnél, menj az Isten házába, tisztítsd meg magadat a bűntől, és néked is adnak azon ékes virágból. Ott van az oltár szekrényébe rejtve. - Siess oh siess szakítani belőle.
Igen, a május a legszebb hónap. Ez kedveskedik virágokkal a boldogságos szűz Máriának, mint királynéjuknak. Hisz szűz Mária volt az első virág és ő most is és örökké az. Így a május hónap példázza a boldogságos szűz Máriát. A buzgó hívők is nagy ájtatossággal ünneplik a május hónapot. A tavasz zsenge szép virágaival felékesítik szűz Mária édes anyánk szent képeit. Ez is egy világos jele annak, hogy szűz Mária mindnyájunk édes anyja, sőt a virágoknak is. Azért folyamodnak hozzá a bűnösök, árvák és özvegyek, hogy hathatós esedezés által eszközölje ki Istennél a szánandó tévelyre vetemült emberek hitetlenségének, könnyelműségének és az Isten iránti hálátlanságnak megszüntetését...Kérjük szűz Máriát, mint édes anyánkat, hogy neki örökös hű szolgái és szolgálói lehessünk. Úgy legyen!
Orosz István füzetében a magyarázat után három ének szövege következik, melyek május és a Mária-tisztelet kapcsolatára utalnak.
Az első kezdete:
“Mindenek örülnek a szép májusnak,
Mennyben az angyalok, szentek vígadnak.
Üdvözlik a szűz Máriát,
Mint egeknek királynéját.”
Ezután következik a loretói litánia leírása, majd a füzet imával zárul.
Loretó egy olaszországi kegyhely, melynek bazilikájából, a Szent Házból származik a litánia, melyet a 16. század óta énekelnek ott minden szombaton. A róla elnevezett litánia a Boldogságos Szűz Máriát köszönti és segítségül hívja. Nagyon gazdag szimbólumokban, 48 formában szólítja meg Máriát. Négy- négy invokáció után következik a “Könyörögj érettünk!”-kérés.
A Szűzanyához való fohászkodás – magányosan vagy a közös litánián – segítséget és reményt adott a hívőknek, életük részének érezhették Szűz Máriát, akihez mindig bizalommmal fordulhatnak.
Az 1930-as években Hevesi József kántor, karnagy és nótaszerző a következő éneket írta “Május királyné asszonya” köszöntésére:
“Május királyné asszonya
Liliomok lilioma
Tiszta lelkű szűz ara!
Rólad beszél a napsugár
Téged dicsőít a madár
Téged köszöntünk áldva mind
Üdvözlégy szűz Mária
Te vagy napunk szép csillagunk
Meleget, fényt tőled kapunk
Te ragyogsz éltünk felett
Segítsen anyai karod
Ha bántanak a földi bajok
Ó egykor te szűz Virág”
Élhessünk mennyben veled.”
A hevesi kegyhelyekről bővebben:
Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában. Megjelent : Agria- Az Egri Múzeum Évkönyve 36. 2000.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria36/?query=g%C3%B6m%C3%B6ri&pg=348&layout=s
