Gy. Gömöri Ilona kutatói blogja

Hevesi Históriák

Hevesi Históriák

Egy tevékeny nemes úr Fogacspusztán. A száz éve elhunyt Ledniczky István emlékére

2022. május 21. - Gömöri Ilona

Napjainkra szinte nyomtalanul eltűntek az egykor népes pusztákról – mint pl. Fogacs, Alatka, Vesszős, Szárazbő, Csász, stb. - a régi nemesi családok kúriái. Velük együtt feledésbe merült a múlt egy darabja, azonban maradtak ránk olyan források, melyek képet adnak arról, hogyan éltek itt a nemesi családok, miként igyekeztek értékes közéleti munkát végezni.
A hajdani előkelőségek közé tartozott a fogacsi földbirtokos, Ledniczky István is, aki száz éve, 1922-ben hunyt el.
Hogyan lettek birtokosok a Ledniczkyek Fogacson?
A török idők alatt időről időre néptelenné vált puszta az 1700-as évektől új életre kelt. A fejlődés megindítója Almásy János gróf (királyi táblajegyző, később a vármegye alispánja) volt, aki 1700-ban lett birtokosa Fogacsnak. Majorságot épített, melynek központját Fogacson hozta létre, így a puszta fokozatosan benépesült.

A birtokot a 19. század első felében a Ledniczky család vásárolta meg. A család trencséni eredetű, származásukra nemesi előnevük - “Kisledniczi” (ma Malé Lednice) – is utal.
Az 1800-as évek végén készült összeírás szerint fogacsi birtokuk összterülete 961 magyar hold volt. Ebből kert 14, kaszáló 160, legelő 160 hold, a többi szántó. Jelentős volt a dohánytermelésük (65 kat.hold), mely munkára dohányos kertészeket telepítettek be a szomszédos településekről, ezzel is növelve a fogacsi lakosok számát. A birtok állatállománya: 160 db marha (ebből igás 12 db, tehén 4 db, a többi gulyabeli), és 12 db félvér ló. Sok napszámost foglalkoztatott a fogacsiakon kívül is a környező községekből.

Ledniczkyék kúriájukat Fogacs nyugati részén építették fel 1870-ben. Mára megsemmisült, nem maradt fenn róla ábrázolás.
A családnak kiemelkedő, közéletiséget vállaló tagja volt Ledniczky István, aki 1845-ben született. 29 éves korában megnősült, a jászárokszállási Csikós Annát vette feleségül (Csikós Balázs és Móczár Franciska lányát), aki 12 évvel volt fiatalabb tőle. Kilenc gyermekük született. 1875-ben Gabriella, majd sorban Jenő, Margit, István, Anna, János, Erzsébet, György és Jolán.
Élénk társasági életet éltek. Szívesen jártak a megyei előkelőségek rendezvényeire, bálokra. Az Eger című korabeli újság sokszor említi Ledniczkyné Annát és lányát, Ellát (Gabriella) a bálozók között.
Ők maguk is szívesen fogadtak vendégeket. 1890-ben újságcikk született arról, hogy a tervezett Sülysáp – Poroszló vasútvonal engedményesét milyen nagy figyelemmel fogadták a környékbeli birtokosok, különösen Ledniczkyék, akik vendégszerető házukban pompás ebédet adtak a küldöttség tiszteletére.
Fényes ünnepeket, nagy névnapokat is tartottak a kúriában. „Anna napját fényesen megtartották a fogacsi pusztán – Ledniczky – Csikós Anna vendégszerető házánál. Táncz, mulatság volt kivilágos kiviradtig.” - írja a Heves című kéziratos újság 1892-ben. Ledniczkyné Csikós Anna 45 éves korában, 1902-ben elhunyt.
Férje élete végéig tevékenyen részt vett Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának munkájában és a megye közéletében. 77 évesen, 1922. március 4-én hunyt el fogacsi kúriájukban. Halotti miséjét a kápolnában tartották, majd Fogacson, a családi sírboltba temették el. Kilenc gyermeke, sok unokája, kiterjedt rokonsága gyászolta.

ledniczki_gyaszjelentes_fogacshoz.jpgforrás: OSZK Gyászjelentés gyűjtemény

Bővebben:

Gy. Gömöri Ilona: Adatok Pusztafogacs történetéhez. Fogacsi emlékalbum 2009. (szerk: Szuromi Rita) Tarnaméra, 2009.

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hevesihistoriak.blog.hu/api/trackback/id/tr5017836889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása