1902. június 19-e délutánján a hevesi főtéren nézelődők izgalmas kocsiversenynek lehettek tanúi. A község néhány előkelősége próbára tette lovait és saját képességeit úri kedve szerint. A Kaszinó előtt gyülekezett a társaság és a kíváncsiskodók hada...
A verseny célja: hajtás Tenkig és vissza!
A küzdők Spitzer Vilmos, Weisz Jónás és Vitz Dávid kocsi-lovai.
Spitzer Vilmos és Weisz Jónás saját maga hajtotta lovait, Vitz Dávid hajtója pedig Dr. Remenyik István volt.
A verseny öt órakor a Kaszinó elől indult. Itt sorakozott fel a versenybírák bizottsága is: Nemcsik Kálmán táblabíró (a Járásbíróság vezetője), Dr. Remenyik József (Dr. Remenyik István édesapja), és Kohn Gábor. Elsőként Spitzer Vilmos indult el, majd öt perc után Dr. Remenyik István, újabb öt perc múlva pedig Weisz Jónás. Tenken “bizalmi férfiak” ellenőrizték a versenyt: Brünauer Emil (királyi közjegyző), Finta Dezső és Kaszab Imre.
A futamtávolság kb. 17 km volt. Dr. Remenyik István a távot 39 és ¾ perc alatt tette meg, Weisz Jónás 44 perc alatt, Spitzer Vilmos pedig 44 és ½ perc alatt.
Az Úrikaszinó épülete a 20. század elején (korabeli képeslap részlete)
A verseny – amellett, hogy valódi megmérettetést jelentett- alkalmat adott a társasági életre is. A Kaszinó előtt cigányzene szólt, belül pedig büfét rendeztek a érdeklődő “eszmefuttatók” részére.
Az esemény főként az úri réteg – birtokosok, városi tisztségviselők, hivatalnokok - számára jelentett szórakozási alkalmat. A birtokosok dicsőségnek és egyben szívügyüknek tekintették, hogy a lótenyésztésben is elöl járjanak. Közülük többen gazdasági akadémiát is végeztek, és sikeresen gazdálkodtak. Szívesen vitték lovaikat nagyobb közönség elé, bemutatókra, ahol gazdaként büszkék voltak egészséges, szép és erős állataikra. A korszakban egymást érték a mezőgazdasági kiállítások.
Különösen nagy sikereket ért el Dr. Remenyik István hevesi birtokos és tb. főszolgabíró, aki nagy hozzáértéssel és kedvvel foglalkozott lovaival. Félvér lovaiért 1905-ben arany oklevelet kapott egy hevesi kiállításon.
Rangos elismeréseket kapott a képzett gazdász, birtokos Spitzer Vilmos is, aki kb. ötven lovat tartott, emellett kb. háromezres állatállománya volt és eredményesen gazdálkodott hevesi és pélyi földbirtokán. Tagja volt a község képviselő-testületének. Sok-sok közéleti funkciót betöltött, így a helyi társadalmi élet vezető egyéniségének számított.
A résztvevő urak maguk alkotta szabályok szerint versenyeztek. Nem is létezett még egységes, országos szabályzat. Majd csak a két világháború közötti időre kristályosodtak ki és kerültek rögzítésre a lovassportok játékszabályai. De a hevesihez hasonló távhajtó viadalok tapasztalatai minden bizonnyal hozzájárultak az általános szabályrendszer megalkotásához.
Forrás: Heves és Vidéke hetilap. 1902.
Magyarország vármegyéi és városai. Heves vármegye. Borovszky Samu 1909.
Szerző: Gy. Gömöri Ilona
2022. szeptember 10.
