Bagólyuk. Így említette mindenki, hangjában mély szomorúsággal. Amint kiejtették a nevet, minden alkalommal elhalkult a beszéd, elbizonytalanodva, szabad-e emlegetni a környékbeli zsidóság ott elszenvedett fájdalmait.
Később, kutatásaim során megtudtam, hogy valójában Bagoly-lyuk a hely neve, mely a szóhasználatban rövidült. Szúcs település része, Egertől északnyugatra kb. 20 km-re. Ez a mintegy 50 házból álló bányásztelep jelentette 1944-ben a hevesi zsidóság számára szenvedéseik első állomását.
Szúcs - Bagoly-lyuk képeslapon 1927
Megemlékezésül idézzük fel a 79 évvel ezelőtti eseményeket a történeti források alapján, lássuk, hogyan érkeztek meg a kitelepítettek a gyűjtőtáborba és milyen körülmények várták ott őket!
A gettók létrehozása
1944 áprilisára felerősödtek a korábbi zsidóellenes intézkedések, lépésről lépésre folyt a zsidók elhurcolásának törvényi előkészítése. Április 7-én belügyminisztériumi rendelet született arról, hogy a zsidó lakosságot korra és nemre való tekintet nélkül gyűjtőtáborokba kell szállítani, ahová pénzt és értéket nem, csak élelmet és 50 kg poggyászt vihetnek magukkal. Április 29-én hirdették ki a gettósítási törvényt, másnap a Belügyminisztériumba rendelték Heves vármegye főispánját, alispánját, Eger és Gyöngyös rendőrkapitányait, ahol utasítást kaptak, jelöljék ki a gettók helyét. Május 4-én megszületett az alispáni határozat a kényszerlakhelyek kijelöléséről, melyet másnap részletes cikkben ismertetett az Eger című újság.
Az alispáni határozat szerint Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Tiszafüreden helyben jelölték ki azokat a városrészeket, ahová a helyi zsidó lakosoknak költözniük kellett. A szabályzat szerint Hevesen is kellett volna gettót létesíteni, mivel lélekszáma meghaladta a tízezer főt. Ez mégsem történt meg, mivel egyik településrészt sem tartották erre alkalmasnak. A vármegyei vezetés úgy döntött, hogy a Szúcs község határában lévő bányásztelepen létesít gettót, ezért az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár munkásházait lefoglalták erre a célra.
Milyen volt ekkor Bagoly-lyuk, a bányásztelep?
Bár Szúcs községhez tartozott Bagoly-lyuk, de a bányatársaság a munkásai számára a falutól 2,5 km-re, a két akna közelében építette fel a bányászlakásokat. A Szúcs központtól elkülönült házsorokat a régi dűlőnevéről nevezték el “Bagoly-lyuknak”. A telep épületei nagyságukat és formájukat tekintve nagyjából egységesek voltak. A házakban több család élt közös konyhát használva.
Az alispán rendelete szerint május 10-ig az addigi lakóknak el kellett hagyniuk a házakat, hogy ne érintkezhessenek a betelepített zsidókkal. Így 27 házból 49 családnak kellett elköltöznie.
Megérkezés és elhelyezés
Május 9-én Hevesről és a Hevesi Járás településeiről több, mint hatszázan indultak el családonként, csendőri felvigyázás mellett, hogy a hosszú gyaloglás után megérkezzenek Bagoly-lyukra. A visszaemlékezések szerint Hevesen a menet a Szerelem Alfréd utcán vonult végig az Egri út irányába.
A parancs szerint legkésőbb május 10-én délután 15 óráig kellett megérkezniük. Amikor odaértek a telepre, a Hevesi Járásból érkezőket a 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 21., 22. és 26. számú házakban helyezték el.
A bányatelepi gettóba a Hevesi Járásból 625 fő érkezett, az egriből 352 fő, a pétervásáraiból 184 fő, a gyöngyösiből 174 fő.
Megérkezéskor fejenként 100 pengőt kellett fizetni a lakásokért, ahová bezsúfolták őket. Egy főre átlagosan 2,24 négyzetméter terület jutott.
A táborlakók a területet nem hagyhatták el, nem telefonálhatak, csomagot nem kaphattak. Levelet küldhettek, melyet Egercsehi közjegyzője cenzúrázott. Élelmezésükről maguknak kellett gondoskodni az otthonról hozott csomagból, illetve a községektől külön bekért élelmiszerekből lakóegységenként kellett főzniük a szintén előre bekért eszközökkel.
A bagólyuki zsidótábor közös felszerelésének jegyzéke
lakás felszerelési egységenként (12 személy részére)
HEVM_Arc_19__pages241-262 Heves megyei zsidó kitelepítés.pdf
8 db szalmazsák, vagy matrac
2-3 db 2-3 méter lóca .
24 db akasztóval rendelkező fogas (lehetőleg több darabból)
2 db ivóvizes vödör
2 db kiöntő vödör
2 db vizes kancsó
3 db 12-15 literes fazék
3 db 12-15 literes lábas
3 db kisebb lábas
3 db kisebb fazék
1 db gyúrótábla
3 db kenyér szakajtó
6 db fakanál
3 db merítőkanál
10-12 db apróbb felszerelési tárgyak (kések, reszelők, szűrők darálók stb.)
2 db bádog tepsi
1 db mosótál
1 db kenyérdagasztó tál
12 db edénytörlő
6 db pohártörlő
3 db földmosó rongy
2 db súroló kefe
2 db petróleum lámpa
1 db petróleumos kanna
1 db étolajos edény,
1 db bődön, vagy kanna kb. 15-20 literes
1 db fali sótartó
6 db különböző nagyságú bádogdoboz fűszerek részére
3 db zsák
2 db fűrész (egykézi, egy vonófűrész)
3 db nagy fejsze
1 db kis fejsze
3 db csákány
3 db lapát
1 db gereblye
2 db meszelő
1 db mosóteknő
3 db mosdótál
Az átélt megpróbáltatásokat tetézte az őrök kegyetlensége. A források három őr nevét említik, akik rendszeres veréssel és más kínzásokkal akarták rávenni a tehetősnek tartott személyeket, árulják el, hová rejtették értékeiket.
Június első hetében a bagoly-lyuki tábor lakóit a kerecsendi téglagyárba szállították, csakúgy, mint az egri és tiszafüredi gettók lakóit. Innen június 9-én gyalogmenetben, csendőri kísérettel, a szántóföldeken át vitték őket Maklárra, a vasútállomásra. Itt – miután név szerint átvették őket a német tisztek – bezsúfolták őket a vagonokba, melyek hamarosan megindultak Kassán át Auschwitz felé.
A hevesi László Miklósné Kertész Lili így emlékezik 1944 tavaszára:
„Pészachkor ültünk a templomban és ott tudtuk megy, hogy gettóba kell vonulnunk… A lakásunkban lévő holmikat felleltározták. A saját költségünkön felfogadott szekérrel kellett az Eger felett lévő Bagólyukba, a csendőrök által kiköltöztetett bányászok lakásaiban berendezett gettóba mennünk. Csak kevés holmit vihettünk, takarókat, száraz ételt, magunkat kellett ellátnunk ennivalóval,. Ott két kis lyukat kaptunk, az egyik szobában a mi családunk, a másikban a nagybátyám - Friedmann Dezső, aki sakter és kántor is volt Hevesen – családja szorongott. Innen Június 9-én indultunk Kerecsendre, gyalog. Innen vittek szintén gyalog Maklárra, bevagonírozni.”
A maklári vasútállomáson emléktábla, Bagoly-lyukon emlékmű őrzi a zsidó áldozatok emlékét, ahol minden évben megemlékezéseket tartanak az eseményekről.
A holokauszt emlékmű Bagoly-lyukon. forrás: Bagoly-lyuk facebook oldal
Heves megye zsidóságáról több információ elérhető: HEVES MEMORIAL https://www.hevesmemorial.hu/
A bejegyzés szerzője: Gy. Gömöri Ilona
2023. április 16.
Felhasznált forrás és irodalom:
- Gy. Gömöri Ilona: Az egyházak szerepe a település életében. In.: Tanulmányok Hevesről (szerkesztette Petercsák Tivadar – Szabó J. József) Heves, 2001.
- Bagoly-lyuk facebook oldal https://www.facebook.com/profile.php?id=100077918961177
- Csiffáry Gergely: Dokumentumok a Heves megyei zsidó lakosok kitelepítéséhez. HEVM_Arc_19__pages241-262 Heves megyei zsidó kitelepítés.pdf
- Molnár Dávid: Bagoly-lyuk 1944. Heves Megyei Levéltár https://mnl.gov.hu/mnl/hml/hirek/bagoly_lyuk_1944 2021. 12.17.
- Orbánné Szegő Ágnes: Heves memorial. https://www.hevesmemorial.hu/v-a-holocaust/
- Orbánné Szegő Ágnes – Fülöp Ágnes: A holokauszt Heves vármegyében. https://hevesholokauszt.hu/
- Szúcs község honlapja. www.szucs.hu
