„A pléhjézuskánál fordulj el….!” - sokszor hangzott el efféle útbaigazítás, ha valaki a Heves és Jászszentandrás közötti dűlőutak között kereste az irányt Boconád, Heves vagy Jászszentandrás felé.
A „pléhjézuska” több, mint száz éve áll itt a „hármashatár” útkereszteződésében, mely nemcsak a három település, hanem két megye (Heves és Jász-Nagykun-Szolnok) határa is.
Hajdanán nagy volt itt a forgalom, hiszen népes tanyacsoportok voltak a közelben (Sárgapuszta, a Tadra, Juhásztanya, Perespuszta, Járási tanyák, Fogacs, stb.). A munkások a szőlőtelepre, a gyerekek a tanyai iskolába, a gazdák a földjeikre jártak, számukra is fontos tájékozódási pontot jelentett a tadrai pléhjézuska.
Mi az a Tadra? Tanyacsoport, lényegében egy dűlőút, mely Heves és Jászszentandrás között húzódik barátságos, otthonos házsorral, gazdálkodó, szorgalmas családokkal. Nevét talán az egykor itt elterülő nagy szőlőtelep egyik birtokosáról kaphatta. Az 1900-as évek elején fokozatosan népesült be. Mivel messze volt ide a templom, az itt élők számára a kereszt összetartó erőt jelentett.
2010. április 24. Tadra - keresztszentelés, búzaszentelés
A feszületet a hagyomány szerint a jászszentandrási Félix Gábor állíttatta. Hogy miért? Pontos története nem ismert, de talán hálából, fogadalomból, ahogyan ez igen gyakorinak számított. Akácfából, pléh lemezzel készült, típusa alapján a 19. században igen elterjedt formában. Akkoriban ilyet a helyi bádogosok készítettek, az ügyes kezű piktorok pedig kifestették. A feszület védelmét szolgálta, hogy az útkereszteződés mellett álló ház előkertjében állt. Az ott lakó Urbán Tamás megőrizte az erősen korrodált feszületet.
Amikor 2010-ben az addigra igen rossz állapotba került keresztet kiemelték a helyéből, felfigyeltem valamire. A kereszt szárának alsó részét egy kb. 10 cm-es sávban vöröses-pirosra festették, mely akkorra erősen megkopott. Ez véleményem szerint a feszület bajelhárító funkciójával magyarázható. A néphit szerint az útkereszteződésekhez babonás félelmek kötődtek, melyeket a kereszttel és a piros színnel is igyekeztek elhárítani.
A renoválás előtt
A korhadó, megdőlt és hiányos feszület megmentésére 2010-ben Lányi Józseffel, a Hevesi Római Katolikus Egyházközség gondnokával szerveztünk közös akciót.
A következő lépések nyomán sikerült megújítani ezt a fontos szakrális emléket:
- - Fodor Endre mérnök-tanár szakmai javaslatai alapján indult a munka.
- - A faanyagot Balázs István ajánlotta fel, melyből Kalbantner Géza készítette el a keresztet.
- - Szuromi Rita, a Heves Megyei Hírlap újságírója vállalta a pléh Krisztus elkészítésének költségét.
- - Barna József a pléhlemez kivágását, megmunkálását végezte.
- - Szabari Zoltán művésztanár eredeti minta alapján kifestette a pléh lemezt.
- - A szervező munkát id. Balázs Ferenc és Rab Béla egyháztanácsi tagok, és Lányi József gondnok látták el.
A széles körű összefogás eredményeként teljes egészében megújult a feszület.
2010. április 24-én, Szent György napján ünnepélyes keretek közt szentelte fel Nagy István hevesi esperes-plébános. Az ünnepségen egyben megáldották az új búzát, jó termést és a természeti csapások elkerülését kérve.
Lásd még:
- Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában. Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve- Annales Musei Agriensis, 2000).
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesMegyeiNepujsag_2010_02/?pg=20&layout=s
- https://www.heol.hu/heves/kultura-heves/ujraszenteltek-a-tadrai-pleh-jezuskat-301599/
