Horvátország nemcsak napjainkban kedvelt úticél. A boldog békeidőkben, több mint száz éve is igen népszerű volt az üdülők körében. Akkoriban nemcsak a tengerpartja vonzotta a pihenni vágyókat, hanem a tengertől távolabbi, hegyek között megbúvó gyógyfürdői is. Mivel a vasútvonalak kiépülésével ezek könnyen elérhetővé váltak mindenki számára, így jelentősen megnőtt a vendégek száma. A századforduló éveire a polgárság tehetősebb rétege már megengedhette magának a nyári pihenőt. Divattá vált az utazás, a nyaralás. A minden igényt kielégítő fürdőhelyek komoly vonzerőt jelentettek azért is, mert a társasági élet, a szórakozás új lehetőségeit kínálták. Az üdülővendég nemcsak pihent, egyben erősíthette társadalmi kapcsolatait is. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén mintegy 800 színvonalas gyógyfürdő várta a vedégeket.
1902-ben egy hevesi fiatalember a híres horvát fürdőhelyen, Lipikben üdült. Innen írt haza egy levelet, melyben nemcsak a hely hangulatát érzékelteti kiválóan, de rávilágít a magyarok és horvátok közötti kapcsolat jellemzőire is. A húsz éves Mikola Gyula levelét megjelentette a Heves és Vidéke című hetilap is.
A Mikola család Heves köztiszteletben álló, kiemelkedően művelt családjának számított. Származásukat tekintve nemesek voltak, életmódjukban, igényeikben, munkához való hozzáállásukban polgárként éltek. Az apa, Mikola Károly évtizedeken át a helyi postahivatalt vezette. Hét gyermekük közül az egyik fiú, Árpád 1892-ben Heves címmel kéziratos újságot szerkesztett. Testvérének, Gyulának is volt tehetsége az újságíráshoz, amint cikkéből is kiderül.
Lipik, jódkút. Korabeli képeslap
Lipik település Hevestől 470 km-re, Horvátország Pozsega-Szlavónia megyéjében található, a Pakrác völgyében. 1910-ben mintegy 1200 fő állandó lakosa volt, többsége horvát, de a magyar kisebbség aránya is jelentősnek mondható.
Vizét már a római korban is kedvelték. A századfordulón pedig Baden-Baden és Karlovy Vary után a Monarchia harmadik legnépszerűbb fürdőhelyének számított. A vasútépítés különösen fellendítette forgalmát.
A lipiki gyógyvíz 60 Celsius-fokos hőmérséklettel tör fel a forrásokból. Fluorban, nátriumban, kalciumban rendkívül gazdag. Kiválóan alkalmas a mozgásszervi betegségek, az isiász, a lumbágó, a szklerózis multiplex gyógyítására. A fürdőben gyógyiszapot is használtak, az ivókúrához pedig palackozott gyógyvizet. 
A fürdő fényűző főépületét, a Kursalont – mely a város és fürdő szimbólumává vált – Ráth Gusztáv pesti építész tervei szerint építették. Különlegességét az adta, hogy üvegezett épületszárnyai áttetszővé és könnyeddé tették. Az egyik legszebb épület volt az Osztrák-Magyar Monarchia területén. A szalon a fürdővendégek találkozási pontjává vált, ahol esténként élénk társasági élet folyt. A vendégek nemzetiségéhez igazodva a bécsi keringők mellett felhangzott az olasz belkanto, a zágrábi női tamburicazenekar, valamint a pesti cigányhegedűk zenéje is.
Mikola Gyula levele:
Fürdői levél
Lipik, 1902. június 5.
A Heves és Vidéke olvasóinak akarok írni e helyről.
“Istenáldotta, gyönyörű hely ez! Egy pompás, zöld medence fenekén van, mintha a környező hegyek sorfalat akarnának állani körülötte, hogy megvédjék a vihar és a vész ellen. És van mit védeniök, mert ez valóságos kincsestára a természeti szépségeknek. A fürdőtelep parkozása – mondhatni – a művészettel határos. A trópusi égalj pálmája, az éjszaki örökzöld fenyővel egymás mellett tenyésznek. A kilátás festői, gyönyörűséges smaragd pázsitok és vadregényes sötét fenyvesek váltakoznak itten. Gesztenyefák, rózsalugasok, ciprusok Itália derült egét juttatják eszünkbe.
Látványosság, pompa van itt mindenfelé. Fenyőfák, áloék, s festői virágágyak közt, az új sétatér közepén csörgedez méltóságosan egy bájos szökőkút.
Betegeket, nagybetegeket látunk itt, szomorú, csüggedt alakok ezek. S íme rövid idő múlva már reménykedve, vígan néznek a jövő elé, amikor majd újból övék lesz az egészség, az öröm.
Nemcsak a gazdagok fürdője ez!….
Megtalálhatja igényeinek megfelelő otthonát, fürdőjét gazdag is, szegény is. Az olcsó szobácskában ugyanazt az áldott tiszta levegőt szívja, mit a pazar szállodában. A legolcsóbb fürdőben ugyanabban az áldó erejű vízben fürdik, mint a fényes márványmedencében. S a zene mindenkié, aki a szívével fölfogja azt.
Félve jöttem ide, tartottam attól, hogy híres horvát testvéreink részéről csak ellenségeskedésben és gyűlöletben lesz részem. Csalódtam. A horvát-szlavón pórnép (tehát mondhatni horvát nép) alapjában véve igazán testvéries, rokonszenves érzületű. De az úgynevezett intelligens elemek egy részének izgatása, pressziója elöl menekülni sok helyen már nem bír.
Jellemző különben Lipikre, mely magyar kézben van, hogy eme horvát intelligens elemek haragusznak ránk. Magyar fészeknek tartják.
...Itthon érzem magamat. Ahol magyar muzsika szól, ott nem lehetünk távol a hazától, mert összeköt bennünket a szív.
Mikola Gyula"
Megjelent : Heves és Vidéke hetilap. 1902. június 15.
Jelenleg Lipik lakossága mintegy 2500 fő. A fürdőkomplexum az 1990-es évek elején a délszláv háborúban majdnem teljesen megsemmisült. Napjainkban működik, de újjáépítése jelenleg is zajlik.
Gy. Gömöri Ilona
