Pusztacsász ma Heves város külterületi lakott helye, régen önálló településként jegyezték.  Itt állt a Dömötöri Németh család kúriája, ahol a nevezetes nemzetőr őrnagy, Németh Albert életének jelentős részét töltötte.

Nemcsak katonai téren tűnt ki tehetségével. Különleges adottságai voltak: európai műveltségű országgyűlési szónok és örökös tréfamester, akinek alakját Mikszáth Kálmán is megörökítette.

Honnan indult? Milyen tényezők formálhatták személyiségét? Hogyan ismerték kortársai? Írásom ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A családi háttér
Birtokos nemesi családba született 1820-ban, előnevük „dömötöri”, mely a Szombathely melletti Dömötöri településre utal. Nemességüket III. Károlytól nyerték 1723-ban.
Nagyapja septemvir, vagyis „hétszemélynök”, a legfőbb bírói testület tagja volt. Apja, Németh János császári és királyi százados, akit nyugalmazott katonatisztként is magával ragadtak az 1848-as forradalmi események, önkéntesnek állt a délvidéki hadseregbe. Hamarosan ő lett Mészáros Lázár hadügyminiszter karsegédje, majd honvédezredes.  Világosnál tette le a fegyvert Görgei Artúrral. Aradon tízévi várfogságra ítélték, 1852-ben kapott kegyelmet.
Anyja a szintén nemesi családból származó Péchy Amália.
Első felesége Sturman Emilia, tekintélyes borsodi család leánya. Egybekelésükről a Honderű folyóirat is hírt adott 1847-ben: „… egyik megyei rózsánkat viszi Hevesbe Németh Albert szolgabíró, a mindenben gazdag és szép Sturman Emíliát”.
Második felesége Sike Teréz, akitől három gyermeke született: Lajos, Gizella és Albert.
1871-ben családi tragédia érte. Egyik fia, Albert váratlanul meghalt Kairóban. Ez annyira megrendítette, hogy egy időre visszavonult a közügyektől.

Útja a politikai szerepvállalásig
Tanulmányait Szombathelyen, Pécsen, Pesten végezte, végül az egri érseki jogakadémián fejezte be. 1840-ben tett ügyvédi vizsgát.
Hamar bekapcsolódott a vármegye ellenzéki mozgalmaiba a szilvásváradi Keglevich Miklós pártjában.
1844-től jegyző, majd a következő évtől a vármegye Tarnai Járásában másod-alszolgabíró volt.

A forradalom és a megtorlás éveiben
Mindössze 28 éves, amikor 1848 júniusában az első népképviseleti országgyűlésre képviselőnek választotta a Tiszanánai kerület.  Néhány hónap múlva már a honvédseregben harcolt századosi beosztásban Dembinszky, Guyon s Perczel mellett.
1848 decemberében  népfelkelési kormánybiztossá nevezték ki, a fennmaradt megbízó levél alapján az északon támadó Schlik ellen vonuló hadsereg megsegítésében kérték közreműködését.
A szabadságharc leverése után hadbíróság elé állították, majd büntetésből besorozták az osztrák császári hadseregbe Wallmoden gróf ezredébe, aki hazabocsátotta.  Ezután pusztacsászi birtokán gazdálkodott.
„Büntetése” utazási korlátozásként élt tovább, majd 1857-től már csak „észrevétlen rendőri megfigyelést” kapott. 

Ellenzéki, függetlenségi politikusként
Amikor 12 év után, 1861. április 6-án Budán megnyílt az országgyűlés, a tiszanánai kerület őt választotta képviselőül. Képviselőházi beszédében kijelentette, hogy „a magyar trón megürültnek tekintendő”. Ferenc Józsefet nem ismeri el királynak, minden felségjog az országgyűlést illeti. 1861. augusztus 22-én az uralkodó feloszlatta az országgyűlést.
A nyughatatlan Németh Albert 1864-ben csatlakozott Gyöngyös város országgyűlési képviselőjének, Almásy Pál függetlenségi mozgalmához, mely elszigetelt összeesküvési kísérletnek bizonyult. Mind Almásy Pált, mind Németh Albertet katonai karhatalommal fogták el, és a pesti Károly-kaszárnyába hurcolták. (Fővárosi Tanács épülete). Négy hónapra börtönözték be.  Szabadulása után feltehetően hatósági nyomás alatt nem fogadhatta el a tiszanánai választókerület újbóli kérését, így a „biztosnak látszó” mandátumot visszautasította.
A kiegyezés után a megyegyűlésen – ahol Németh Albert bizottmányi tag volt – „aggodalmukat fejezték ki” az országgyűlés határozataira nézve. A „hevesi ügy” az országgyűlésben is vihart kavart, és még el sem ültek a hullámai, amikor szeptember 8-án, Eger város képviselőtestülete bizalmi nyilatkozatot küldött Kossuth Lajosnak, kifejezve benne reményét, hogy „nemsokára jönni fog az idő, midőn Önt köztünk személyesen tisztelhetjük”.
Az országos politikában különösen nagy figyelmet kapott Németh Albert ezekben az években. A Borsszem Jankó élclap 1872. júniusi számában a címlapot, a vezércikket és egy „Bercziana” című versikét szentelt alakjának kifigurázására. A politikai gúny klasszikus fogásait látjuk ezekben.

Amikor 1873-ban Hódmezővásárhely kérte, legyen a képviselőjük, elfogadta a hívást és ismét elfoglalta helyét a szélsőbalon, melynek haláláig híve maradt.
1875-ben a választások során illusztris ellenfele volt Jókai Mór személyében, aki a szabadelvű párt képviseletében indult. A szoros küzdelemben Jókai győzött, de mivel Budapest VIII. kerületében is megválasztották, lemondott hódmezővásárhelyi mandátumáról s a megismételt választást Németh Albert nyerte. 1878-ban szintén Hódmezővásárhely képviseletében indult és diadalmaskodott.
Nagy hatású beszédeket tartott, előfordult, hogy nehéz helyzetben megnevettette az országgyűlés tagjait. Mindenki ismerte és szerette kifogyhatatlan humora és ízes beszéde miatt is.  Mikszáth Kálmán többször említi az anekdotázó, jó kedélyű „Németh Bercit” országgyűlési cikkeiben, karcolataiban.
Egyik karcolatában a Németh Alberttel „mondatja ki” saját véleményét az ország és a Ház állapotáról.

                                           1882-ben készült portré, készítője ismeretlen

Utazásai Kossuth Lajoshoz
Mikszáth megörökítette azt is, hogy Németh Albert minden évben felkereste a száműzetésben élő Kossuth Lajost Turin mellett, Barraconeban, akit ilyenkor hírekkel és adomákkal látott el.
„Németh Albert minden évben meglátogatja Kossuthot Barraconeban. Olyan már ő az öreg kormányzónak, mint egy évenkint megjelenő kassai kalendárium, az ő megszokott jóslataival és anekdotáival. Ha nem jönne meg, még el sem hinné Kossuth, hogy már egy évvel lett öregebb. Nagyon örül a látogatásnak. Nem is csoda, mert olyan naptár Németh Berci, amelyik mindég derült időt mutat. 
Száműzöttnek, bujdosónak jószerencse a derült égből egy sugár…
Öt-hatszáz adomát visz el évenkint Németh Berci Kossuthnak, amiknek a slágvortjait pontosan följegyzi a Notesz-könyvébe. Kossuth nagyokat nevet ezeknek, mert csak az illedelmesebbeket meri elmondani, de a legjobban mégis  azokat szereti, amik a magyar népet karakterizálják.”
(Mikszáth: A vásárhelyi ember 1881.)

 Pusztacsászon, a családi kúriában érte a halál 1887. március 28-án. A kúria melletti családi kriptában helyezték nyugalomra. Ma síremléke a Pusztacsászi temetőben áll, a hevesi nemzetőrök emlékoszlopa mellett.

Németh Albert síremléke napjainkban a Pusztacsászi temetőben.  A szerző felvétele. 

Részletes jellemzést ad egyéniségéről a Vasárnapi Újság 1880. évi 16. számában megjelent cikk, melyből kiderül, hogyan látták kortársai az akkor 60 esztendős Németh Albertet.

Részletek a cikkből (betűhív átírással):
 Rendkívüli egyéniség. Szelleme, szive, kedélye nem közönséges minta után készült.

• Ha régi magyar táblabírót akar még valamely ifjú ember látni: leselkedjék Németh Albert körül s minden napnak huszonnégy órájából egy-két óráig tartó igazi táblabírót ismerhet.
• Ha komoly férfiasságot keres valaki: benne azt is feltalálja; ha nagy eszmék, nagy kérdések fölött frivol elmélkedésekre van szükség: ö abban is gazdag. Igazságos és boszuálló, előzékeny és durva, kedélyes és rideg, gúnyos és szenvedélyes, gavallér és tulbizakodó, kegyetlen ellenség, de könnyen kibékíthető; önfeláldozó barát, de azért minden szót és mozdulatot megmér s könnyen neheztel. Phidias az istenszobrokat aranyból és elefántcsontból szokta faragni. Ha az aranyhoz és elefántcsonthoz pattogó gránitot, puha agyagföldet, s rugalmas guttaperchát is tudna vegyíteni: akkor, de csakis akkor ki tudná faragni Németh Albertet.
• Politikai szerepe sokkal kisebb, mint tehetsége, de semmivel sem kisebb, mint a mekkorát ő komolyan akar vinni. Nincs olyan eszme, nincs olyan alkotás, melyért ő egész egyéniségét oda adná. 0 hű fia nemzetének, tekintélyes és becses tagja a függetlenségi pártnak, egyik legérdekesebb s mindig figyelemmel hallgatott szónoka a képviselőháznak, európai miveltségü ember, nagy memóriával, éles itélőtehetséggel, magyar józanészszel, európai forradalmárnak aspiráczióival s magyar táblabírónak reminiszczencziáival, de mindamellett ő még sem politikus. - - Egyéniségéről sem nem tud, sem nem akar lemondani. Ha miniszterelnök volna s ünnepélyes komolysággal deputácziót kellene fogadni: könnyen megtenné azt a tréfát, hogy a deputáczióval ékes szónoklatok helyett összeül pipaszó mellett anekdotákat elcsevegni. Ezért nem lehet államférfi.
• Magas, tekintélyes termet, hatalmas fővel erős vonásokkal. Szemei nagyok, élesek és hidegek, bajusza tömött, s szakálla, ha szabadon ereszti, két óriási fürtben lobog, mint ókori prófétáé. Unokája ama nagyhírű causarum rega-lium magisternek, Németh Jánosnak, ki Metternich herczeggel, sőt Ferencz királylyal szemben is lehetetlennek tartotta ezelőtt hatvan évvel a renitens vármegyék és megyei férfiak pörbefogását. A kik sokáig voltak Németh Albert közelében: emlékét és anekdotáit még unokáiknak is át fogják adni, és ő már, noha még erőteljes férfiú, régen el lesz temetve, a mikor még országgyűlési hagyományok sokáig megemlékeznek róla.