Gy. Gömöri Ilona kutatói blogja

Hevesi Históriák

Hevesi Históriák

Kétszáz éve nyílt meg a hevesi reformátusok iskolája

1820. “Ezen esztendőben hozattatott az új Oskolába praeceptornak…”

2020. augusztus 30. - Gömöri Ilona

 

Kétszáz éve történt, hogy Hevesen egy maroknyi közösség összefogott, hogy gyermekeiket taníttathassák. Nem volt még törvény a tankötelezettségről, sőt nem volt még önálló egyházközségük sem, de 10-15 református család elhatározta, hogy saját költségükön tanítót fogadnak, iskolát építenek. 1820-ban 32 gyermek kezdte meg elemi iskolai tanulmányait az új református iskolában.

A sikerhez egy folyamat vezetett, melynek fontos része volt a protestánsok helyzetének javulása. 1790 jelentette a határkőt, amikor az országgyűlés újra biztosította számukra a Bocskai által 1606-ban kivívott vallásszabadságukat. A törvény rendelkezett a szabad iskolaépítés jogáról is. Az 1800-as évekkel kezdődő időszak a nemzeti ébredés kezdetének tekinthető, amikor beköszönt a magyar kultúra virágkora, amikor magyar nyelven lehet tanítani.
Helyi vonatkozásban a folyamat részének tekinthető, hogy a hevesi reformátusok már korábban is kezdeményezték, hogy saját tanítójuk legyen. 1802-ben esperesi jóváhagyás nélkül hívtak tanítót, melyért az egyházmegyei gyűlés megrótta őket és nem engedélyezte. De nem adták fel, később újra elküldték kérelmüket tanító kirendelésére. A kérés ekkor teljesült, így került Hevesre tanítónak 1820-ban Tarjáni István, az első tanító, praeceptor. (praeceptor = még fiatal, tanulmányokat folytató tanító)

Erre az évre készült el a Heves északi szélén lévő egyházi telken az “eklézsiai épület”, melyben az iskola mellett helyet kapott a tanító lakása is. (Napjainkban ez a hely a Gyöngyösi u. 73., ahol a jelenlegi református templom áll, valamint a mellette lévő telek.

Kik voltak a nemesurak akik mindezt véghezvitték?
Neveiket megőrizte az egyházi Protocollum első bejegyzése:

2_1.JPGA Protocollum első oldalának fotója, alul átirata

1820-ik Eszt.ben építtetett a Hevesi Reformata Ekklézsia Parochalis háza Nemes Szomolyai Nagy Imre kurátorságában, és Nemes Tatay József, Nemes Balla József Nemes Lőkös Dániel, Nemes öregebb Nyírő István consistorialis urak idejében. Ezen esztendőben hozattatott az Új Oskolába praeceptornak T. Nánáról Tarjáni István, ki is nyoltz esztendőkig folytatott hivatala után közöttünk meg hólt.
Anno 1828 27. ápril...Oskola Rectornak hozattatott az igriczi gyűlés tudtával T. Tarjáni Emeritus Rector Jánossy Sámuel ki is egy esztendő eltelése után Ábrányba vitetett Rectornak.”

A kurátoron és a négy egyháztanács-tagon (consostorialis úron) kívül a Fáy, Ónody, Bernáthfalvy Bernáth, Nemesbikki Nyíreő és Runyai Soldos családok vezetésével indult meg a helyi református közösség szerveződése. A családok közös vonásaként említhető, hogy a Felvidékről költöztek Hevesre és a Heves környékén lévő pusztákra a 18. század folyamán. Majorságot létesítettek, gazdálkodtak. A környék, Szárazbő és Tenk szórvány reformátusaival együtt az átányi református anyaegyházhoz tartoztak, de 1790-től a hevesiek fokozatosan önállósodtak. 1859-ben érték el a gyülekezet teljes önállóságát, melyet a nemesurak felajánlásai tettek lehetővé. A 19. század végére a gyülekezet erős közösséggé vált.
1_8.jpg
A Protocollum címlapja. Ebbe a kézírásos füzetbe jegyezték fel a gyülekezet vezetői történetüket és a presbiteri gyűlések jegyzőkönyvét. A Hevesi Református Egyházközség tulajdona. 

Mi történt az 1820-ban létesített iskolával?

1867-ben tűzvész pusztított, leégett az “eklézsiai épület”. A gyülekezet újra felépített egy iskolaépületet, melyet 1890-ben egy tanteremmel még bővítettek. Hamarosan azonban ez is szűknek bizonyult, így építkezésbe fogtak a régi imaház helyén, és 1930-ban elkészült a fotón látható új iskola.
18_reformatus_iskola_az_1940-es_evekben_kepeslap_reprodukcio.jpg
Az 1930- felépült református iskola az akkori Szmrecsányi, ma Gyöngyösi úton. Az épület helyén áll ma a Kerekerdő Óvoda. 

Az iskola az  államosításig, 1948-ig működhetett. Fennállásának 128 éve alatt 17 anítója volt, többszáz gyerek került ki falai közül.

Bővebben: 
- Gy. Gömöri Ilona: Egyházak és szerepük a település életében. In.: Tanulmányok Hevesről. (Szerkesztette Petercsák Tivadar és Szabó J. József) Heves, 2001.
-  Gy. Gömöri Ilona: A hevesi református egyházközség története a XIX. század elejétől napjainkig. Agria. Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve. XXXIII. kötet. Eger, 1997. 291-317. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria33/?pg=292&layout=s
Gy. Gömöri Ilona: A hevesi reformátusok története. Heves, 2011. https://www.libri.hu/konyv/gy_gomori_ilona.a-heves-reformatusok-tortenete.htm

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hevesihistoriak.blog.hu/api/trackback/id/tr7416182902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása